Kislétszámú ünneplő közönség előtt tartottuk megemlékezésünket Maróczy Géza születésének 150. évfordulója tiszteletése. Herpai József Mátyás és Herpai Rita Éva kirakták mécsesekből a „Maróczy 150” feliratot. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, mert az eső és az élénk szél miatt a meggyújtott mécsesek folyamatosan kialudtak. Végül megegyeztünk, hogy a szándék volt a fontos. A két tanuló őrt állt a Maróczy Géza emlékeivel megrakott asztal mellett, majd a Himnusz alatt Herpai Rita Éva magyar zászlóval tisztelgett Maróczy emléke előtt. Ezután Herpai József tartott megemlékezést, melyben felelevenítette Maróczy Géza élettörténetét a diákévektől kezdve, megemlítve, hogy iskolába jövet-menet mindig benézett a Royal kávéház ablakán, figyelve a sakkozókat. Ötödikesként tanulta meg a lépéseket, majd egyre nagyobb figyelmet fordított a sakkra. Édesapja megjegyezte:„Fiam! Inkább dominóznál, mert a sakkból nem lehet megélni.” Maróczyt azonban nem lehetett eltántorítani. AZ 1900-as évek elején a világ egyik legjobb játékosának tartották. Sajnos a világbajnoki címért soha nem mérkőzetett meg, mert abban az időben a regnáló világbajnok határozta meg a kihívás feltételeit, és Maróczy ennek anyagi feltételeit sosem tudta teljesíteni. 1927-ben, az első sakkolimpián, első tábláskénz győzelemre vezette a magyar csapatot, veretlenül 75%!-ot teljesítve. Még kétszer vállalt szerepet az olimpiai csapatnál, azonban az 1936-os olimpia után következő 12 év kihagyás után már nem kívánt szerepelni. Tudását a fiatalok képzésére, könyvek írására fordította, de szekundánsa volt a világbajnoki címet elnyerő Max Euwe hollan nagymesternek és nem hivatalos szekundánsa volt az első női világbajnoki címet megszerző Vera Menciknek. 1951-es halálának 40. évfordulójára a Magyar Sakkszövetség és a Maróczy Géza SE emléktáblát helyezett el az árvíz által lerombolt szülőháza helyén 1883-ra felépült ház falán. A megemlékezés után először Papp Petra WGM, olimpikon helyezett el koszorút a Sakoca Gyermek Alapítvány nevében, majd Bartos Ferenc a Csongrád Megyei Sakkszövetség nevében tisztelgett a nagy előd előtt. A Maróczy Géza SE nevében Kopasz Róbert, majd a másik szegedi csapat, a Meritum Egyesület nevében Murányi Gábor és Mikó Valér helyezte el a megemlékezés koszorúját.
A Szózat meghallgatása után a megjelentekről csoportképet készítettünk, majd néma főhajtás után a koszorúzást befejeztük!
